A Vecsés Andrásy-telepi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve nevét viselő templom története

Röviden Vecsésről

Földrajzilag a Duna Pesti-teraszos völgymedencéjében terül el. Keleten a Gödöllői - dombság húzódik, délen csatlakozik az Alföldhöz. Felszíne enyhén hullámos. Akár közúton, vasúton, de repülővel is elérhető. Nevét a savanyított káposzta tette híressé.

Történelmét tanulmányozva megállapítható, hogy fejedelmi szállásterület volt. Erről tanúskodnak a településnevek. A középkorban már lakott, templomos település első okleveles említése 1318-ban történt. Templomának titulusa Mindenszentek temploma, és 1345-ben említették először. A történelem viharában pusztává vált. 1786. június 14-én Pozsonyban közzétett telepítési felhívást 49 család írta alá, s ezzel kezdetét vette a fejlődés. Mára 22.000 fős népességgel, 2001-től városi címmel rendelkezik, s történelme során első ízben, 2013-tól Vecsési Járás székhelye.

Térképét tanulmányozva megállapítható, hogy négy, erőteljesen különböző településrészből áll. Mind a négy település mérnöki munka eredménye. Kialakulásuk sorrendje és időpontjai: Falu, 1786. június 14, Felső-telep, 1864., Andrássy-telep,1910. Halmi-telep, 1931. július 9. Mind a négy településrészen található Római Katolikus templom, a Felső-telepen Evangélikus és Református is.

Az Andrássy- telep és temploma

Az Andrássy birtok 1910-ben került felparcellázásra. Tervezése Pálóczi Antal nevéhez fűződik, aki angol mintát követett. Az utcák sugárszerűen indulnak és egy pontban metszik egymást. Ez a pont az Erzsébet tér, ahol felépült a Szűz Máris Szeplőtelen Szíve titulusú templom.

Miután a terület felparcellázásra került, megkezdődött a terület benépesítése. Sorra épültek a lakóházak, növekedett a lélekszám. Egyre égetőbbé vált iskola, templom építése. Andrássy-telep a Felső-telepi plébániához tartozott Oda jártak szentmisére a hívek, iskolába a gyerekek. Onnan indult ki az iskolaépítés és kápolna létesítésének az ötlete.1926. június 3-án. Egy egyháztanácsi ülésen született meg a döntés. A Historia Domusban az alábbi olvasható:"Eközben, mint rügyből a bimbó és bimbóból a rózsa, úgy érlelődött, fejlődött az Andrássy-telepi iskola gondolata. Először szerényen csak arra gondoltunk, hogy a Faluban a Kultúrház elkészültével megszűnő óvodát kihelyezzék az Andrássy-telepre. Ez az eszme később oda bővült, hogy ez az intézet elemi iskolával bővüljön, s még később, hogy az iskola nevelő hatása fokozódjék, sőt lelkipásztorkodásban számottevő tényező legyen. Kialakult egy új zárda építésének gondolata. Az eszme mozgatója Fehér János pápai kamarás úr, Boross Imre főjegyző, Kubányi László elnök és a felső-telepi plébános. A minisztériumban dr. Pogány Frigyes államtitkár nagy megértéssel kezeli az ügyet és a főispán támogatásával gróf Klebersberg Kunó kultuszminiszter 1926. augusztus 15-én elrendeli, hogy az Andrássy-telepen 4 osztályos szerzetesi iskola épüljön zárdával, amelyhez később napközi otthon és óvoda épül. A pénzromlás után sem feledkezett meg 40.000 Pengő támogatást nyújtott, a hiányzó részt Vecsés politikai község és a hívek, valamint az egyházközség adományozta."Ennyi olvasható a jelzett anyagból. Ezzel kezdetét vette az Andrássy-telepi hitélet fejlődése, a templomépítés. Érdemes figyelemmel kísérni a dátumokat! 1926. június 3. elhatározás született az iskola építéséről.1926. augusztus 15. A Miniszter elrendeli az iskola és zárda építését.1927. május 15. Lerakják az épület alapkövét.1928. február 1. Az Isteni Megváltó Leányai Szerzetesrend tanítói megkezdték a tanítást. Ezen a napon szentelték fel az iskolában létesített szükségkápolnát és Szombathy László hitoktató káplán bemutatta az első szentmisét. Ez az egyházi élet születésnapja az Andrássy-telepen. A már említett pénzből, valamint Fehér János pápai kamarás bőkezű anyagi támogatásának köszönhetően. 1928. decemberében, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén Tamási András egyháztanácstag haranggal ajándékozta meg a kis kápolnát, amelyet Méltóságos Krywald Ottó nagy ünnepség keretében szentelt fel s az épület tetején elhelyezett kis haranglábba lakott 1948-ig. Ez a harang a mai napig hívja a híveket áhítatra. Az épület Deák Ferenc utcai oldalán két tantermet összenyitottak szentmisék alkalmával, melyhez szintén hozzányitották az oltárt, illetve a szentélyt. Kezdetben a Felső-telepről jártak át misézni. Név szerint: Szombathi László, Sebestyén Sándor, Győri László, Tihanyi Miklós. Az iskolaépület jobb oldalán épült fel a plébánia épülete is. Itt folyt a tanítás és vasárnaponként a szentmisék egészen 1948-ig, amikor az államosítás következtében elvették az épületet az egyháztól, a szerzetesrendet feloszlatták. Mintegy hattyúdalként,1948. májusában az 1938. oltáriszentségi XXXIV. világkongresszusi 10 éves jubileum emlékére rk. hittanversenyt rendeztek. Eddig tartott az egyházi iskola működése.

Ennyi előzetes után tekintsük át a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom építésének történetét!

1941. április 1-től lelkészség kezdte meg működését (curatia) az Andrássy- telepen lelkipásztori állomáshellyel Palla Béla vezetésével, ki előzőleg hitoktatóként működött. Ekkor lett önálló. Az anyakönyvezést viszont Tihanyi Miklós kezdte el 1936 novemberében, majd 1937 augusztusától Palla Béla vette át a feladatot.

Lelkészség plébánosi címmel. 1947 június 30-ig működött az Andrássy-telepn. Őt követte Walkovszky László 1949. március 15-ig, majd következett Kovács Alajos 1955. október 1-ig. Ezen egyházi személyek voltak azok, akik elkezdték Isten házának, a templomnak az építését.

Az első nekirugaszkodás. A templomépítési kísérletek 1938-ban kezdődtek, de az összegyűjtött anyagot a belvíz által sújtott épületek helyreállításához kölcsön vették, ám soha nem adták vissza.

A második nekirugaszkodás.1941. április 21-én az egyház telket vásárolt az Arany János utcában. Gyűlt az anyag, de a visszavonuló németek bunker építésére felhasználták 1944 őszén. A háború után zaklatott évek következtek. Más feladatokat kellett megoldani. Megszervezték Váry Margit Gervásia nővérrel a napközi-otthonos óvodai ellátást. Palla Bélát elhelyezték, s a helyére érkező Walkovszky László elevenítette fel a templomépítését. Őt is elhelyezték, de a megindított munka irányítását Kovács Alajos kézbe vette. Az államosítás után az iskolában megszűnt a misézési lehetőség. Megoldásként a mostani plébánia helyén álló nyeregtetős épületben tartották a szentmiséket, mellé építve egy kis sekrestyét. Ott folytak a szertartások egészen 1958 decemberéig. Sikerült megszereznie Kovács Alajos plébános úrnak a Sas- hegyen lebombázott Notre Dame de Sion zárda és kápolna romjait, majd a téglát és egyéb anyagok (Madonna szobor, harang, ablakkeretek stb.) Vecsésre szállítását. Közben szükségessé vált Halmi-telepen egy kápolna építése is.(Lásd a kápolnánál!) Ennyi előzetes után vegyük sorra a templomépítés fontosabb időpontjait!

A harmadik nekirugaszkodás.1948. szeptember 9-én kimérték a templom helyét, s ezzel kezdetét vette az építkezés. 1948. október 17-én megtörtént az alapkő letétele, majd elkezdődött a falak felhúzása. 1949-ben a falak ¾-de állt, de elfogyott a tégla és a pénz. Az építkezés leállt. 1957 nyaráig nem történt semmi.

A serény munkavégzés közepette jött a hír. 1951. április 16 – án, dr. Pétery József váci megyéspüspök az Andrássy-telepi curátiát – lelkészséget - az anyaplébániától elválasztotta és plébánia rangra emelte. Az 1150/1951. sz. okmány pontosan és világosan kijelölte az Andrássy–telepi plébánia határait. Az új plébánia határai megegyeznek az Andrássy–telep és Halmi–telep politikai határaival, a ceglédi vasútvonal pedig jelzi a határt a két régebbi és az Andrássy–telepi plébániák között. Ez a pontos határ-megjelölés a későbbiekben igen bölcs intézkedésnek bizonyult.

1955. október 2-vel elhelyezték Kovács Alajos plébánost. Helyére érkezett Bognár Ferenc, aki egy éves tájékozódás után hozzákezdett a szükséges engedélyek beszerzéséhez, majd 1957. május 30-án engedélyt kért az Állami Egyházügyi Hivataltól a folytatáshoz. A Historia Domusban az alábbi olvasható. Csala László kormánybiztos megyei főelőadó válasza biztató:Nem támogatjuk, de nem is akadályozzuk, ha boldogulni tudnak.

Megindult a roham a templomépítést illetően. A hiányzó pénzt Ferenc atya összekoldulta. Főbb adományozók: magánszemélyek, a szomszédos és távolabbi plébániáktól kapott adományok, kölcsönök a hollandiai Meyerink család, egyházi kórusok, zenekarok műsorainak bevételei, Actio Catholika, Ecclesia Szövetkezet, iparosok, hívek munkája. A sok munka és támogatás eredményeként

1958. december 14-én a püspök úr megbízásából Csík József hatvani prépost felszentelte a templomot. Elkészült a nagy mű, de a teljes befejezéssel még várni kellett. A templomot Árkay Bertalan és Kreybig László tervezték modern gótikus stílusban. Méretei: Hossza: 33 méter, szélessége: 16,5 méter, magassága a kereszttel együtt 25 méter. Vecsés legnagyobb befogadóképességű temploma.

Fontosabb dátumok a templomépítéssel kapcsolatban

A félbehagyott falazat újbóli elkezdése 1957. augusztus 12., befejezése október 13.

Vas tetőszerkezet szerelése:1958. január 17- január 30 -ig.

1958. április 8- tetőbefedés, bádogos munkák, homlokzati kereszt elhelyezése amely Massza István adomány. 160 cm-es.

1958. június 9. üvegezés megkezdése,

1958. november 27. Bekapcsolták az elektromos áramot.

1958. november 30. Bemutatták az első szentmisét.

1958. december 14. Felszentelték a templomot.

Lezárult a templomépítés I. II. szakasza.

1959. május. Elkészült a sekrestye mellvédje.

1959. június, elkezdődött a szószéképítése.

1959. június 28. Elkészült az előcsarnok üvegfala, kimeszelték a templomot.

1959. november 20. Elkészült a bejárati lépcső korlátja. Volt aki 148 Ft-os nyugdíjából adományozott.

1960. márciusában legyártották a Finnországból érkezett mennyezeti kazettákat.

1960. április 9. Megkezdődött a templom körüli fásítás.

1960. június 8. Elkészült a vasállvány, megkezdődött a kazetták felszerelése, amely a kórus kivételével elkészült augusztus 28-ra.

1960. november 28-án Nyergesújfaluból padokat kapott templomunk.

1960. december 11-én elkészült a szentély lapozása.

1962 április 22 és november 11 között a bádogos-munkák készültek el, miközben magasították a templomtornyot. A torony magasítása októberben befejeződött. A templomtorony sisak nélkül 21 méter, melyre a sisak és a kereszt kerül.(Összesen 25 méter.)

A hívek újabb áldozatvállalása nélkül erre nem kerülhetett volna sor.

Egy érdekes megjegyzést teszek. Nyílván többekben felmerült, miért nem épült rögtön meg az eredetileg tervezett magasságig a torony?

Ferenc atya attól tartott, hogy egy estleges újabb háború során magaslati megfigyelőként használnák, és lerombolnák. (Ennek esett áldozatul a falusi és az evangélikus templom. Ezt akarta Ferenc atya elkerülni. Végül a hívek meggyőzték.

1963. márciusában elkészült a toronykereszt.

Március 24-én, vasárnap megáldották a kisharangot és a következő héten az addig a haranglábban lakó harangokat átköltöztették a toronyba.

1963. április 7. Elérkezett virágvasárnap. Délután négy órakor kitűzték a toronyra a keresztet, és a harangok megszólaltak új helyükön, a toronyban, A kereszt egy gömbön áll, a gömbbe helyezték el azon hívek neveit, akik a munkálatokban részt vettek.

A keresztet Hausknecht Rezső készítette, a harangokat Ducsák István őrszentmiklósi harang és rézöntő szerelte át.

Mivel a haranglábra már nem volt szüksége a templomnak, azt átszállították a Halmi-telepi kápolnához. Elkészült a kórus feljáró, és karácsonyra 34 méter gyapjú futószőnyeget vásároltak a templom részére.

A templom harangjai:

Az első harangot 1928-ban öntötte Szlezák László Budapesten. A harangon egy Madonna dombormű látható az alábbi szöveggel:

Szeplőtelen fogantatású Szűz Mária könyörögj érettünk

A másodok harang egykor a Notre Dame de Sion tornyából hívta áhítatra a híveket. Csodával határos módon elkerülte a megsemmisülést. Vecsésre került, s most a mi templomunk tornyában lakik. Felirata: NOTRE DAME DE SION 1930

Öntötte Szlezák László harangöntő Magyarország aranykoszorús mestere Budapesten

A harmadik a lélekharang se szöveg, sem díszítés nincs a harangon 1935-ben készült.

1965. június 27-n mutatta be Ferenc atya az ezüst miséjét.

1965. novemberére befejeződtek a lourdesi barlang munkálatai.

1969. november 30-án dr. Bánk József megyéspüspök megáldotta és megszentelte az orgonát. Hivatalosan az eseményre délután került sor, de a reggeli szentmisén szólalt meg először. Az első dallam ami felhangzott, Hazánk Himnusza volt. Ennél felemelőbb érzést ritkán él meg az ember.

1977. augusztus 14-én megérkeztek a padok.

1987. február 18-án Ferenc atya visszaadta lelkét teremtőjének. Véget ért a földi élete, amelynek során maradandót alkotott.

Munkásságát Vecsés Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete 1994-ben posztumusz Díszpolgári Cím adományozásával ismerte el.

Ferenc atya halála után Miklós János káplán lépett a helyére, aki sokat tett a Plébánia épületének rendezése terén. 1989-ben elhelyezték. Azok az egyházi személyek, akik Ferenc atya után következtek elsősorban a templombelső szépítése, valamint az állagmegóvás terén alkottak maradandót.

Hefler Gábor 1989-1991-ig volt plébános. Nevéhez fűződik templom kifestése, az elektromos vezeték felújítása és az elektromos fűtés beszereltetése. Rövid működése alatt is maradandót alkotott. Nagy gondot fordított az iskolai hittanoktatásra. Működése alatt az tanulók 52%-ka volt hittanos. Következett Kovács János nyugalmazott plébános. Egy szentmisét mutatott be, eltörött a lába, elhalálozott.

Józefovicz Mátyás 1992 – 2005 ig kisegítő lelkészként működött, aki maradandót alkotott. A plébánosi teendőket Szigetvári Imre atya látta el. Ezután Pető Gábor káplán atya következet Kilenc hónapig működött, majd elhelyezték. Dr. Káposztási Béla atya 2002- 2006 –ig látta el feladatát, majd Varga Péter atya 2006. szeptember 1-től.

A templombelső kiképzése

A főoltár az akkori szokás szerint a pap háttal a híveknek misézett. Ehhez alakították ki a főoltárt, amelynek éke Ernst Deger képe alapján carrarai márványból készült 11 mázsás Madonna szobor, amely Sas-hegyi zárda kápolnájából került Vecsésre a tabernákulummal és az oltárlappal egyetemben. Ma csak a Madonna szobor van a főhelyen. A szobor magassága 167 cm. és egy 3 méter magas posztamensre helyezett 15 cm. vastag talapzaton áll. Az oltár a kor szokásának – szembemisézésnek- megfelelően van kialakítva. Az oltárral szemben állva, attól jobbra került kialakításra az Irgalmas Jézus mellékoltár. Itt került elhelyezésre Fausztina nővér ereklyéje A mellékoltár lapja és a tabernákulum egységes egészet alkotott Sas-hegyen. A mellékoltás kialakítása Józefovicz Mátyás atya nevéhez fűződik. Az oltár lapján írta Fekete István: Tíz szál gyertya c. regényét, amelyben percnyi pontossággal van leírva a lebombázás ideje. A főoltár bal oldalán, az egykori szószék helyén került felállításra Nagy Lajos királyunk lányáról, Szent Hedvigről elnevezett mellékoltár. Pontos mása a másik oltárnak azzal a különbséggel, hogy fából faragták ki. Mind a két oltár képét Leslav Ojak lengyel festőművész festette. Józefovicz Mátyás atyát elhelyezték. Vecsés Város Önkormányzata Elismerő Oklevél adományozásával ismerte el munkásságát. Később a Vitézi Rend Főkapitánya a magyarságért végzett munkája elismeréséül Vitézi Cím adományozásával ismerte el munkásságát, felvette tagjai sorába.

Utána következő plébános, Varga Péter nevéhez fűződik a teljes tetőcsere, elkerülendő a későbbi beázások. Alig készült el a tetőcsere, Varga Péter atyát elhelyezték. Ezután a plébániákat összevonták. Vecsésen egy plébános látta el a feladatokat. Segítője az Irgalmas Jézus Plébánián Frics Zoltán diákónus, plébániai szervező. Munkásságának eredménye a templombelső felújítása, amelyben segítője az Egyháztanács Elnöke, Pál Annamária mérnök. A felújítás során új kiképzést kapott a szentély, kicserélték az ablakokat, új formát kapott a gyóntatószék, kicserélték az elektromos vezetékeket és új burkolólapokkal borították a a teljes belsőt, korszerűsítették és akadály mentesítették a bejárati lépcsőt, emléktáblán örökítették meg a templomépítő plébánosok nevét. A felújított templomot 201*. Május 19-én benediktálta – újra megáldotta – Beer Miklós váci megyéspüspök. Megkezdődött az erőgyűjtés a külső rendbetételre.

Ui: A templomépítés történetéről könyv íródott

Gál István: A vecsési Andrássy-telepi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve nevét viselő templom építésének története címmel, amelyből egy A/3-as méretű laminált lapú emlékalbum is készült, valamint elkészült a templom méretarányos makettje.

Szent Erzsébet kápolnánk történetéből

Halmi-telep és kápolnája

Ha figyelmesen szemléljük Vecsés térképét, láthatjuk, hogy négy, egymástól jól elkülönülő településrészből áll. A Halmi-telep kialakítása 1931. július 9-én kezdődött. Az akkori fölbirtokos, Halmy (Deutsch) József 200 házhelyet alakíttatott ki birtokából, és ezzel megvetette a mai Halmi – telep alapját. A terület nevét az 1437 –ben egyenesági örökös nélkül elhunyt Halomi Zsigmondtól eredeztetjük. A területén található sportpályát szintén a Halmy(Deutsch) József adományozta a községnek. A településrészen elsősorban szegényebb családok telepedtek le. 1945 után a TSz-esítés elől sokan felköltöztek a főváros környékére, Vecsésre is, és a településrész rohamos fejlődésnek indult.

Egyház-hatóságilag a Halmi-telep Andrássy-telephez tartozott, és tartozik a mai napig. Temploma nem volt. A híveknek a távolabbi templomokba kellett eljárni. Ezen az állapoton segített egy kápolna felépítése a Klapka és a Kikindai utca sarkán lévő telken. Kovács Alajos plébános kezdeményezésére elkészíttették a kápolna terveit.

1949. október 16-án megtörtént az alapkőszentelés, és vele együtt az építkezés. A kápolna rohamlépésekkel épült, és 1950. március 19-én már szentmisét tartottak.

Titulusa: Árpád-házi Szent Erzsébet kápolna. (templom)

A név nagyon találó, hiszen a településrészen nagyon sok szegény-sorsú ember élt, és Szent Erzsébet a szegények, elesettek, betegek védőszentje.

1955. februárjában körbekerítették a kápolnát. Egy hívő szőnyeget ajándékozott a kápolna számára. Kovács Alajos plébánost elhelyezték.

1956. április 8 –án az egyházközség visszafizette azt a hitelt, amelyből a kápolna épült.

1958. augusztus 12-én befejezték a kápolna kifestését.

A kápolna elkészült, de rövidesen szűknek bizonyult. Újabb bővítés.

1959. szeptember 21-én megkezdték a kápolnában a mozaiklapok lerakását.

1962. szeptember 23-án megkezdték a kápolna tatarozását, majd

1963. augusztus 25-én a kápolna tetőzetének teljes átdolgozását, melyet szeptember elsején befejeztek. 1968-ban elkészült a kápolna kerítése.

1980. szeptember 7. Elkészültek a kápolna belső ablakkeretei és az ablakok üvegezése katedrálüveggel.

1981-ben új bejárati ajtót kapott a kápolna. Megkezdődött a kápolna bővítése sekrestyével.

1982. A folyamatban lévő kápolnai munkák során elkészült a külső, belső vakolás, padlózat, mosdó, csempézés.

1983-ban befejeződtek a kápolnával kapcsolatos munkálatok.

1987-ben elkészült a kápolna új szembe-oltára, és befejeződött a kápolna kifestése.

A templomépítés mellett nem kis feladatnak bizonyult a Halmi-telepi kápolna felépítése, fejlesztése.

A kápolna felszereltsége szegényes volt, ami nem is csoda, hiszen olyan hatalmas feladatokat kellett megoldani a kápolnaépítéssel párhuzamosan, mint a templom felépítése, a volt Andrássy-telepi kápolna átalakítása, a plébánia átköltöztetése, és lehetne sorolni a több, kisebb feladatokat. A Gondviselő azonban segített.

Az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett kápolna mostani formáját 1999/2000 – ben – Dudinszky László tervei alapján a helyi KÖZTERÉP mint kivitelező - nyerte el, amikor Józefovicz Mátyás atya kisegítőként működött az Andrássy-telepi plébánián.

Az átépített, megnagyobbított kápolnát – amely már templomnak mondható - 2000. november 18-án vehették birtokukba a hívek, de a felszentelésre várni kellett. Ennek oka az volt, hogy a Szent Erzsébetet ábrázoló nagyméretű oltárkép a művész betegsége miatt nem készült el idejében, ezért a felszentelésre csak 2001. május 5-én került sor. (Leslav Ojak, lengyel művész festette.)

Ezen a napon szentelték fel a templom kertjében felállított, Polyák Mihály faszobrász által készített millenniumi keresztet is, melyet Nagy István Elek úr és családja adományozott a településrésznek.

Az 50. születésnapjára az egyszerű kis kápolnából Isten dicsőségére, egy kisebb méretű templom született: toronnyal, benne harangokkal, orgonával, világítótestekkel, képekkel, padokkal. A sok munka gyümölcse beérett, a hívek gazdagabbak lettek egy csodálatosan szép kis templommal

Miután elkészült és kívül-belül megszépült, - mint fentebb említettem - kis orgonával gazdagodott a kápolna, a harangok pedig felkerültek a toronyba. Szám szerint kettő.

A kisharangon - átmérője 30 cm – mely a Táncsics Mihály utca felöli oldalon van, a következő szöveg olvasható:

ECLESSIA HARANGMŰVEK

ÖNTÖTTE ENGEM R. W. RINCKER ÁLTAL

BUDAPESTEN

A Klapka utca felöli oldalon az alábbi olvasható:

S. GABRIELA O. P. N.

1920.

A S. Gabriela harang Vecsés második legidősebb harangja. Honnan került Vecsésre, nem sikerült kideríteni. A harangok az Andrássy-telepről ideszállított haranglábban laktak, és a bővítés után kerültek a toronyba.

A nagyobbik harangon semmiféle szöveg nem látható. Teljesen sima a felülete, fölül körbefutó frízszerű díszítés látható.

A harangokhoz számtalan történet és történelmi esemény kapcsolódik. Ez nem is csoda, hiszen a harang végigkíséri az embert szinte a megfogamzás pillanatától az utolsó útig. Számtalan költő, író alkotott maradandóakat a harangokkal kapcsolatban. Néhány példa, bár nem tartozik szorosan az Andrássy-telep templomához, de elolvasásuk megér néhány pillanatot.

Schiller: Ének a harangról című versét az alábbi sorokkal kezdi…

Vivos voco: Hívom az élőket,

Mortus plangó: Búcsúztatom a holtakat,

Fulgura frangó. Űzöm a villámokat

Néhány idézet a versből:

"- Mert ő köszönti az öröm szép / Szózatával a gyermeket / Legelső útján, a midőn még / Az álom karján szendereg…" (fogamzás)

Később így folytatódik.

"A menyasszony dús hajában / Szép a szűzi gyöngyfonat,

Ha a harangszó vidáman / Esküvőre hívogat…" (esküvő)

Majd az elmúlásról szól a vers:

"Szívszakasztva /Kong a dóm / Gyászharangja elhalón!

Búsan kísér tompa kondulása / egy vándort utolsó útjára..." (halál)

A vers utolsó sorai különösen megszívlelendők:

"S ahogy fülünkben messzehangzó

szózata lassan csöndbe vész,

példázza, hogy nincs maradandó

és minden földi elenyész."

A harangokhoz sok történelmi esemény is kapcsolódik. Közülük néhány magyar vonatkozású. A déli harangszó a nándorfehérvári diadalra emlékeztet. Kőszegen 11 órakor harangoznak a török feletti győzelem emlékére, Sopronban az 1921. évi december 4-ki népszavazás eredményét, vagyis azt, hogy a terület lakosai úgy szavaztak, hogy magyarok maradnak, harangzúgással tudatták Végül és egy nem régi esemény:

1991-ben, amikor az utolsó szovjet megszálló katona elhagyta hazánk területét, Vecsés Nagyközség Önkormányzata ünnepség keretében méltatta ezen eseményt. Ennek örömére Vecsés összes felekezetének templomaiban megszólaltak a harangok. 1991. június 30-án este 8 órakor harangzúgással ünnepelte településünk a szabadság visszaszerzését.

Az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett kis templom Vecsés, második legidősebb katolikus temploma a maga 73 évével, s abban a rendszerben épült, amelyben egyházüldözés folyt. Nem hiszem, hogy van Magyarországon még egy olyan település, amelyben a legsötétebb egyházüldözés idején öt egyházi rendeltetésű épületet építettek. Vecsésen ez megtörtént. Sorrendben: Árpád-házi Szent Erzsébet titulusú, Baptista Imaház, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom, Szent Kereszt Felmagasztalása templom, Evangélikus templom.

Az erről szóló könyv ajándékként Rómába is eljutott, s Őszentsége II. János Pál pápa köszönetét fejezte ki.

Írta: Gál István